A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy aki a felügyelete alatt álló kutyát 
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz,
szabálysértést követ el.
A fenti § (2) bekezdése szerint, aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
A fenti § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

A jogalkotó célja a veszélyeztetés kutyával tényállásának megfogalmazásával a meghatározott közterületek és nyilvános helyek zavartalan használatának biztosítása, az emberek testi épségének megvédése, a kutyatámadásokból fakadó személyi sérülések számának visszaszorítása.

A szabálysértés elkövetője az lehet, akinek a kutya a felügyelete alatt áll. Ez általában a kutya tulajdonosa, birtokban tartója, de lehet a tulajdonos által a kutya felügyeletére, kutyasétáltatásra, ideiglenes tartásra megbízott személy is. Az is elköveti a szabálysértést, aki az állatot jogtalanul tartja magánál, mert pl. eltulajdonította.

A tényállás többféle elkövetési magatartást fogalmaz meg, ezek közül leggyakoribb, amikor a kutya a település belterületén a közterületre kerül ki felügyelet nélkül. Felügyelet nélkül akkor van a kutya, ha gazdája nincs olyan helyzetben, hogy a kutyát visszatarthassa, illetőleg akkor is, ha olyan messze van, hogy nem tudja megakadályozni, hogy a kutya a sértettet vagy más állatot megtámadjon. Megvalósul a szabálysértés akkor is, ha a kutyát hosszabb időn át kóborolni hagyják, teljesen egyedül engedik ki belterület közterületére. Van olyan jogszabály értelmezés is, mely szerint ebben az esetben nemcsak belterület közterületén, de magánterületen kóborlás esetén is megvalósul a szabálysértés, és az állatot felügyelő személy felelősségre vonható. Aki azonban a település közigazgatási területén kívülre viszi a kutyát, és ott engedi szabadon, nem követ el szabálysértést.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet pontosan szabályozza a kutyasétáltatás módját, melynek 17. § (1) bekezdése szerint belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Ugyanezen § (2) bekezdése rögzíti, hogy közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Szájkosarat használni az előző mondatban foglaltak végrehajtása érdekében azonban kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Elhatárolandó az eddig részletezett elkövetési magatartástól az az eset, amikor a kutya gazdája nem teszi meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kutya ne juthasson az útra, és az eb az úttesten közlekedő járművekre támad. Ebben az esetben a közrend védelmén túl egy speciálisabb jogtárgyat, a közúti közlekedés biztonságát sérti az elkövető, ezért magatartása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésnek minősül, és a szabálysértési eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A b) pontban foglalt esetben a szabálysértés speciális helyszínen: természeti és védett természeti területen, illetőleg vadászterületen követhető el. Ebben az esetben a jogszabály pórázkötelezettséget ír elő.

A c) pontba foglalt elkövetési magatartás speciális helye a közforgalmú közlekedési eszköz, melyre csak pórázzal és szájkosárral vihető fel a kutya, kivéve természetesen a vakvezető és mozgáskorlátozottat segítő kutyát.

A d) pontban felsorolt területek mind nyilvános helyek, ezeknek a területére a kutya bevitele is szabálysértést valósít meg. A tiltást ez esetben egészségügyi és higiéniai szempontok indokolják.

A (2) bekezdés a harapós természetű kutyák zárt helyen tartását, vagy a bejáraton erre utaló figyelmeztetés elhelyezését teszi kötelezővé. A harapós kutya magánterületen (udvaron, kertben) való szabadon tartása a vagylagosságból következően csak akkor szabálysértés, ha erre utaló figyelmeztetés nincs a kapun elhelyezve. Nem jelenti ugyanakkor, hogy a figyelmeztető tábla elhelyezésével a kutyatartó minden felelősségét kizárja a kutyája által okozott károk miatt: egy konkrét esetben a bíróság úgy foglalt állást ítéletében, hogy a szabálysértési eljárás megszüntetésétől függetlenül a gazda állattartókénti kártérítési kötelezettsége fennáll azon károsulttal szemben, akit a kutya a kerítésen belülről megharapott: a kutyatartónak meg kellett térítenie a károsult támadásból eredő orvosi költségeit, valamint a munkakieséséből fakadó jövedelemcsökkenést is.